„Akarom, amit Te akarsz." (CWM 6. kötet, 1954. szeptember 29.)

A beszélgetés alapjául Sri Aurobindo: A Jóga alapjai I. fejezet, "A nyugalom, a béke és az egyenlő megítélés" szolgált.

Az jó, ha a fizikai rész egyre tudatosabbá válik, de nem szabad, hogy lesújtsák azok a közönséges emberi reakciók, amelyek tudatosulnak benne, vagy, hogy nagyon megviseljék, vagy, hogy felboruljon miatta a lelki egyensúlya. Az egyenlő elbírálásnak a szilárdsága, az uralom és a kötődés-mentesség kell, hogy megjelenjen az idegekben és a testben ugyanúgy, ahogy az elmében is, amely lehetővé fogja tenni a fizikai rész számára, hogy ezeket a dolgokat megismerje, és anélkül kerüljön kapcsolatba velük, hogy bármilyen zavart érezne miattuk; a környezetben lévő folyamatok nyomását fel kell ismerni, tudatossá kell váljanak a számunkra, el kell utasítani és el kell vetni őket, és nem csak érezni és szenvedni kell miattuk.

*
*     *

Kedves Anya, hogyan érhetjük el, hogy elhatározásunk szilárd legyen?

Úgy, hogy akarjuk, nagyon szilárdan! (Nevet)

Nem, ez viccnek tűnik ... de teljes mértékben igaz. Az ember nem akar igazán. Mindig ott van egy "ha" ... Hiányzik az őszinteség. Ha őszinték vagytok, rájöttök: eldöntöttétek, hogy így vagy úgy lesz, de ott van valami belül, ami egyáltalán nem döntött, és csak egy pillanatnyi habozásra vár, hogy előtörjön. Ha őszinték vagytok, őszintén megragadjátok ezt a megbújó részt, ami várakozik, nem mutatja meg magát, mely tudja, ha eljön a határozatlanság pillanata, akkor előtörhet, és olyasmire kényszeríthet, amit eldöntöttetek, hogy nem tesztek...

De ha valóban akartok valamit, akkor az egész világon semmi sem akadályozhat meg, hogy azt tegyétek, amit akartok. Csak nem tudjuk, miként akarjunk. Megosztottak vagyunk az akaratunkkal kapcsolatban. Ha nem vagytok megosztva, akkor semmi és senki a világon nem tud rávenni, hogy megváltoztassátok az akaratotokat.

Azonban nem tudunk akarni. Tulajdonképpen nem is akarunk. Ezek a gyenge vágyak: "Nos, ez így van ... Jó lenne, ha amúgy lenne ... Igen, jobb lenne, ha amúgy lenne ... Igen, szeretném, hogy amúgy legyen." De ez nem akarat. És hátul, az agy egy szegletében megbújva ott van valami, ami figyel, és azt mondja: „nekem miért kellene ezt akarnom? Elvégre az ember akarhatná az ellenkezőjét is." És hogy kipróbáljátok, vártok ... Mindig találunk ezer indokot, hogy az ellenkezőjét tegyük. És ah, elég egy kis megingás ... a dolog lecsap és már ott is van. Ha azonban akarunk, ha valóban tudjuk, hogy ezt akarjuk, ha valóban akarjuk, és ha egész lényünk ebben az akaratban összpontosul, akkor semmi a világon nem akadályozhat meg, hogy végrehajtsuk, vagy, hogy a végrehajtására elköteleződjünk, attól függően, hogy miről van szó.