386. A betegség szükségtelenül húzódik el és az elkerülhetetlennél gyakrabban végződik halállal, mert a beteg elméje fenntartja a test betegségét, és kitart mellette.

Milyen tökéletesen igaz!

387. Az Orvostudomány az emberiség számára inkább átok, mint áldás. Megtörte a járványok erejét, és feltárt egy bámulatos sebészetet; de gyengítette is az ember természetes egészségét és megsokszorozta az egyes betegségeket; félelmet és függőséget ültetett az elmébe és a testbe; azt tanította, hogy az egészségünk ne egy természetes épségen alapuljon, hanem az ásvány- és növényvilágból összeállított rozoga és undorító mankón.

388. Az orvos egy gyógyszerrel célba vesz egy betegséget; az orvosság egyszer talál, máskor célt téveszt. A céltévesztéseket figyelmen kívül hagyják, a találatokat gondosan megőrzik, számolnak velük és tudományba rendszerezik.

Csodálatos!

389. Nevetünk a primitív emberen a kuruzslóba vetett hite miatt; de mennyivel kevésbé babonásak a civilizált emberek, akik az orvosaikban hisznek? A primitív úgy találja, hogy ha egy bizonyos varázsigét ismételget, akkor gyakran felépül bizonyos betegségből; ő hisz. A civilizált páciens úgy találja, hogy amikor egy bizonyos recept szerint gyógyítja magát, akkor gyakran felépül bizonyos betegségből; ő hisz. Hol van a különbség?

Mondhatnánk összefoglalva, hogy a beteg hitte az orvosolás erejéről amely biztosítja a gyógyulását.

Ha az embernek volt egy abszolút hite a Kegyelem gyógyító erejében talán elkerülhette a betegségeket.

1970. március 13.

390. Az észak indiai marhapásztor, akit megtámad a láz, ül egy órát vagy többet is egy folyó jeges vizében, majd a láztól megszabadulva és egészségesen felkel. Ha a tanult ember tenné ugyanezt, elpusztulna, nem azért, mert ugyanaz az ellenszer természetéből adódóan az egyik embert megöli, a másikat pedig meggyógyítja, hanem mert az elme tragikus módon rossz szokásokat nevelt bele a testünkbe.

391. Nem is annyira a gyógyszer gyógyít, mint inkább a páciensnek az orvosba és a gyógyszerbe vetett hite. Mindkettő csak otromba helyettesítése az ember saját erejébe vetett hitének, amelyet maga semmisített meg.

392. Az emberiség legegészségesebb korszakai azok voltak, amelyekben a legkevesebb anyagi gyógyszer létezett.

393. A földön fennmaradt legerősebb és legegészségesebb emberi faj az afrikai vad bennszülötteké volt; de meddig maradhatnak azok, miután a fizikai tudatukat megfertőzte a civilizáltak mentális aberrációja?

Mint mindig, Sri Aurobindo szavai prófétaiak. Mert csak akkor lesz képes az emberiség kinyilvánítani a szupramentális tudatot, és helyreállítani a természetes egészségét, amit az elme miatt elveszített, amikor az emberiség kigyógyul mentális aberrációjából.

1970. március 14.

394. A bennünk lévő isteni egészséget kellene használnunk, hogy meggyógyítsuk és megakadályozzuk a betegségeket; de Galénosz és Hippokratész és az ő fajtájuk ehelyett inkább orvosságok arzenálját és fizikai szentírásként egy barbár latin hókusz-pókuszt adott nekünk.

395. Az Orvostudomány jó szándékú és az Orvostudomány gyakorlói gyakran jóindulatúak és nem ritkán önfeláldozók; de mikor óvta meg a tudatlanokat a jó szándékuk a baj okozástól?

396. Ha valóban és önmagában eredményes lenne minden orvosság, és minden orvosi elmélet hibátlan, hogyan vigasztalna ez meg minket elveszített természetes egészségünk és vitalitásunk miatt?  Az upászfa [méregfa] minden részében egészséges, de mégis csak egy upászfa.

397. A bennünk lévő szellem az egyetlen teljesen eredményes orvos, és a test engedelmessége neki az egyetlen univerzális gyógyszer.

398. Isten bennünk végtelen és önmagát beteljesítő Akarat. Rá tudod bízni, a halálfélelemtől meg nem rémülve, nem kísérletképpen, higgadtan és teljes hittel, a betegeskedéseidet? Végül rá fogsz jönni, hogy Ő felülmúlja egy millió orvos szakértelmét.

399. Az orvos evangéliuma húszezer elővigyázatossággal védett egészség; de ez nem Isten örömhíre a test számára, sem a Természeté.

Az elme korlátlan uralma tette az emberiséget az orvosok és az ő gyógyszereik rabszolgájává. És az eredmény az, hogy a betegségek egyre növekednek számban és súlyosságban.

Az egyetlen igazi megváltás az embernek, hogy elszökik a mentális uralomtól megnyílva az isteni befolyásnak, melyet egy teljes megadás révén nyer el.

1970. március 15.

400. Az ember valamikor természetesen egészséges volt, és vissza tudott térni ehhez az eredeti állapotához, ha kárt szenvedett; az Orvostudomány viszont gyógyszerek megszámlálhatatlan tömegével hajszolja testünket, és mikrobák falánk hordáival árasztja el a képzeletet.

401. Véget vetve ennek inkább meghalnék, mintsem azzal töltsem az életet, hogy védekezzek a mikrobák fantazmaszerű ostroma ellen. Ha ez barbár [és] felvilágosulatlan lenne, akkor örömmel választom a kimmériai sötétségemet.

402. A sebészek vágással és csonkítással mentenek és gyógyítanak. Miért nem kísérlik meg inkább felfedezni a Természet közvetlen korlátlan hatalmú orvosságait?

403. Hosszú időbe kell, hogy teljen, hogy az öngyógyítás felváltsa a gyógyszeres kezelést - a félelem, az önbizalom hiánya és a  gyógyszerekben való abnormális bizalom miatt, amire az Orvostudomány tanította meg az elménket és a testünket, és amit második természetünkké tett.

Nem tudjuk ellensúlyozni a mentális hittel okozott kárt, hogy szükség van gyógyszereke és bármilyen külső intézkedésekre. Csak meneküléssel a mentális börtönből és a feltörekvő tudatossággal a szellem fénye felé, egy tudatos egyesüléssel az istenivel, tudjuk lehetővé tenni, hogy adja vissza nekünk az egyensúlyt és az egészséget, amit elveszítettünk.

A szupramentális átalakulás az egyetlen igazi megoldás.

1970. március 17.

404. Amikor betegek vagyunk, csak azért kell a testünknek az orvosság, mert testünk megtanulta annak művészetét, hogy orvosság nélkül ne épüljön fel. Ennek ellenére, gyakran látjuk, hogy a Természet által a felépülésre kiválasztott pillanat az, amelyben az orvosok reménytelen esetként lemondanak az életről.

405. A bennünk lévő gyógyító képességben való bizalmatlanság volt a fizikai kiesésünk az Édenkertből. Az Orvostudomány és a rossz öröklés Isten két angyala, akik a kapuknál állnak, hogy megtiltsák visszatérésünket és újbóli belépésünket.

406. Az emberi testnek az Orvostudomány olyan, mint egy Nagyhatalom, amelyik a védelmével legyengít egy kis Államot, vagy mint egy jóindulatú útonálló, aki földhöz vágja az áldozatát, és sebekkel szitává lyuggatja, azzal a céllal, hogy az életét az összetört test gyógyításának és ellátásának szentelhesse.

407. A gyógyszerek gyakran meggyógyítják a testet, amikor nem csupán szenvedést okoznak neki vagy mérgezik azt, de csak akkor, ha a betegség elleni támadásukat a szellem ereje támogatja; ha el tudjuk érni, hogy ez az erő szabadon hasson, akkor a gyógyszerek egyszerre feleslegessé válnak.

Sri Aurobindo egy átütő leírását adja nekünk a rémálomnak, amelyben élünk, annak érdekében, hogy felébressze bennünk a fáradhatatlan törekvést az üdvösségre, hogy az eljön az igazi tudatosságtól és egy egyedülálló hittől az isteni mindenhatóságában.

1970. március 18.