386. A betegség szükségtelenül húzódik el és az elkerülhetetlennél gyakrabban végződik halállal, mert a beteg elméje fenntartja a test betegségét, és kitart mellette.
Milyen tökéletesen igaz!
387. Az Orvostudomány az emberiség számára inkább átok, mint áldás. Megtörte a járványok erejét, és feltárt egy bámulatos sebészetet; de gyengítette is az ember természetes egészségét és megsokszorozta az egyes betegségeket; félelmet és függőséget ültetett az elmébe és a testbe; azt tanította, hogy az egészségünk ne egy természetes épségen alapuljon, hanem az ásvány- és növényvilágból összeállított rozoga és undorító mankón.
388. Az orvos egy gyógyszerrel célba vesz egy betegséget; az orvosság egyszer talál, máskor célt téveszt. A céltévesztéseket figyelmen kívül hagyják, a találatokat gondosan megőrzik, számolnak velük és tudományba rendszerezik.
Csodálatos!
389. Nevetünk a primitív emberen a kuruzslóba vetett hite miatt; de mennyivel kevésbé babonásak a civilizált emberek, akik az orvosaikban hisznek? A primitív úgy találja, hogy ha egy bizonyos varázsigét ismételget, akkor gyakran felépül bizonyos betegségből; ő hisz. A civilizált páciens úgy találja, hogy amikor egy bizonyos recept szerint gyógyítja magát, akkor gyakran felépül bizonyos betegségből; ő hisz. Hol van a különbség?
Mondhatnánk összefoglalva, hogy a beteg hitte az orvosolás erejéről amely biztosítja a gyógyulását.
Ha az embernek volt egy abszolút hite a Kegyelem gyógyító erejében talán elkerülhette a betegségeket.
1970. március 13.
