18.

18.  Véletlen nincs ebben az univerzumban; az illúzió ideája maga egy illúzió. Az emberi elmében soha nem volt még olyan illúzió, amely ne egy igazságnak az álcázó alakja és eltorzítása lett volna.

Mit jelent ez: az illúzió ötlete maga is illúzió"?

Egy illúzióban élünk, egyetlen értelmes, megfontolt ember sem tagadhatja ezt. De bizonyos emberek szerint az illúzió mögött, amit látunk és megélünk, nem lapul semmi: csak üresség van! Míg ások mondják meg nekünk, hogy mit érzünk és mit látunk, az élet, amit élünk, egy megtévesztő és illuzórikus látszat csupán, ami mögött, amin túl, amin belül rejlik egy Valóság, egy örökkévaló, örökérvényű Igazság, amit nem látunk jelenlegi állapotunkban, de amit tapasztalhatunk, ha vesszük a fáradságot és követjük a megfelelő módszereket.

Ebben az aforizmában "az illúzió gondolatán" Sri Aurobindo azt a filozófiai elméletet érti, amely szerint az anyagi világ valójában nem létezik: csupán egy látszat, melyet az én és az érzékek egy aberrációja teremtett, s amikor ez az aberráció eltűnik, egyben a világ is eltűnik.

Sri Aurobindo - ezzel ellentétben - azt állítja, hogy minden "megjelenítődés" mögött, még a legilluzórikusabbak mögött is, van igazság (valóságmag), tudatos akarat, amely uralkodik az univerzum kibontakozása felett. Ebben a kibontakozásban minden egyes dolog, esemény és körülmény a korábban történtek eredménye, és az eljövendő események kiváltó oka. A véletlen és az összefüggéstelenség (zagyvaság) csupán félrevezető megjelenések, ahogy azokat az emberi tudat látja, ami túl részleges és korlátozott ahhoz, hogy láthassuk az igazságot a dolgok mélyén... de ez a kézzelfogható és valós igazság ott rejlik minden megjelenés mögött, s az illuzórikus összefüggéstelenség mögött.

Amit tehát Sri Aurobindo mond nekünk ezzel: A világ valódi, csak ahogy érzékeljük, az hamis.

1960. február 10.