262.-264. (Légy mindig figyelmes, és cselekedj gyarapodó megérzéseid...)
262. Légy mindig figyelmes, és cselekedj gyarapodó megérzéseid fényében, de ne csak az érvelő agyad megérzései szerint. Isten a szívhez szól, amikor az agy nem képes őt megérteni.
263. Ha a szíved azt mondaná neked: "Ez így és ilyen módon és ekkor történik," ne higgy neki. De ha Isten a parancsának tisztaságát és kiterjedtségét nyújtja neked, akkor hallgass rá.
264. Amikor megkaptad a parancsot, csak azzal törődj, hogy teljesítsd. A többi Isten akarata és rendelkezése, amit az emberek véletlennek és szerencsének és végzetnek hívnak.
Ez nyilvánvalóan az elme csendje, amely képes észlelni az Isteni Parancsait. A tudás igaz útja a szavak és gondolatok fölött van.
Amikor ez a jelenség bekövetkezik, nagyon világossá válik, hiszen először az Isteni Parancsot tudjuk, és a leíró szavak csak azután jönnek.
1970. január 1.