279. (Ó, Isten harcosa és hőse! Hol van számodra szomorúság vagy szégyen...)

279. Ó, Isten harcosa és hőse! Hol van számodra szomorúság vagy szégyen vagy szenvedés? Mert az életed dicsőség, tetteid szent áldozatok, a győzelem a megdicsőülésed, a vereség a diadalod.

Annak, aki teljesen az Isteninek szentelt, annak nem lehet szégyene sem szenvedése, az Isteni mindig vele van, és az Isteni Jelenlét minden dolgát dicsőséggé változtatja.

1970. január 9.