243.-247. (Isten akkor vezet a legjobban, amikor leginkább megkísért,...)

243. Isten akkor vezet a legjobban, amikor leginkább megkísért, akkor szeret egészen, amikor kegyetlenül megbüntet, akkor segít tökéletesen, amikor erőszakosan szembeszáll veled.

244. Ha Isten nem vállalná magára azt a terhet, hogy megkísértse az embereket, a világ nagyon gyorsan elkárhozna.

245. Viseld el, hogy belül megkísértenek, azért hogy a küzdelemben kifáraszthasd a lefelé irányuló hajlamaidat.

246. Ha Istenre hagyod, hogy megtisztítson, akkor Ő ki fogja  fárasztani a gonoszt benned belsőleg; de ha ragaszkodsz ahhoz, hogy vezesd magad, akkor sok külső bűnbe és szenvedésbe fogsz kerülni.

247. Ne hívj mindent gonosznak, amit az emberek gonosznak hívnak, de csak azt vesd el, amit Isten elvetett; ne hívj mindent jónak, amit az emberek jónak hívnak, de csak azt fogadd el, amit Isten elfogadott.

Ha valaki teljes egészében az Isteninek adja magát, akkor fontos-e fejlesztenie saját akaratát, saját választási képességét, stb.? Nem válnak ezek a dolgok akadállyá?  

A személyes akarat és a választás képessége fontos tulajdonság azoknak, akik az általános tudatlanságban és illúzióban élnek.

Az igazi önátadás az Isteninek természetesen ezek feladását jelenti. De sajnálatos módon, sok ember abban az illúzióban él, hogy egészen átadta magát az Isteninek és mégis megőriztek magukban egy nagyon aktív "egót" mely megakadályozza, hogy tisztán észleljék az Isteni akaratát; ha ezek az emberek feladják személyes akaratukat és belátásukat, akkor az összefüggéstelenné és kiszámíthatatlanná válás veszélyébe kerülnek.

Először meg kell szerezned a tökéletes őszinteséget annak érdekében, hogy biztos legyél abban, hogy nem csapod be önmagad, és nyilvánvaló bizonyítékkal kell rendelkezned, hogy az tényleg az Isteni Akarata ami mozgat és irányít téged.

1969. december 22.