248.-250. (Az embereknek a világban két fényforrása van: a kötelesség és...)

248. Az embereknek a világban két fényforrása van: a kötelesség és az elv; de annak, aki átállt Isten oldalára, egyikre sincs szüksége, és felváltotta őket Isten akaratával. Ó te isteni eszköz, ha az emberek gyaláznak emiatt, ne törődj vele, hanem haladj tovább utadon, mint a szél vagy a nap, támogatást nyújtva és pusztítást hozva.

249. Nem azért tett Isten a sajátjává, hogy az emberek dicséretét begyűjtsd, hanem hogy félelmet nem ismerve teljesítsd a parancsait.

250. Isten színházaként fogadd el a világot; te légy a Színész maszkja, és hagyd, hogy rajtad keresztül játssza a szerepét. Ha az emberek dicsőítenek vagy kifütyülnek, tudd, hogy ők is maszkok, és a belül lévő Istent tekintsd egyedüli kritikusodnak és közönségednek.

Az első szükséges dolog tudatában lenni az Isteni Akaratnak, és ennek érdekében meg kell tenni azt az egyet, amit muszáj, többé nem birtokolni egyetlen vágyat vagy személyes akaratot sem.

Ennek legjobb módja az Isteni Tökéletesség felé való törekvés, teljesen átadni magunkat Neki, és minden elégedettségünkért Őrá támaszkodni.

Minden más ennek eredményeképp fog bekövetkezni.

1969. december 23.