469.-471. (Mivel kezdetben tökéletlen fogalmakat kaptál Istennel...)

Nyomtatóbarát változat

469. Mivel kezdetben tökéletlen fogalmakat kaptál Istennel kapcsolatban, ezért most dühöngsz és tagadod Őt. Ember, te kételkedsz a tanárodban, mert nem adta át neked az elején a teljes tudást? Tanulmányozd inkább ezt a tökéletlen igazságot, és tedd a helyére, hogy biztonságosan továbbhaladhass a kiterjedtebb tudás felé, amely most nyílik meg előtted.

470. Isten, az Ő szeretetében, így tanítja a gyermek-lelket és a gyengét, lépésről lépésre vezetve és visszatartva őket az Ő végső és még elérhetetlen hegycsúcsainak látomásától. És nincs mindnyájunknak valamilyen gyengesége? Nem vagyunk mindnyájan az Ő szemében jóformán olyanok, mint a kis gyerekek?

471. Azt láttam, hogy bármit is megtagadott tőlem Isten, azt a szeretetében és bölcsességében tagadta meg. Ha azt megszereztem volna annak idején, akkor valami kiemelkedően jót változtattam volna egy nagy méreggé. Olykor mégis, amikor erősködünk, mérget ad nekünk inni, azért hogy megtanulhassunk elfordulni tőle, és tudással megízlelni az Ő ambróziáját és az Ő nektárját.

 

Amikor egy kicsit bölcsebbé válunk, nem fogunk panaszkodni semmiről, és úgy fogadjuk a dolgokat, ahogy az Isteni küldi nekünk, mint az Ő mindennel-együttérző Kegyelmének megnyilvánulását.

Minél több önátadással vagyunk, annál inkább megértjük.

Minél hálásabbak vagyunk, annál boldogabbak leszünk.

1970. április 11.

magyar