472. (Most még az ateistának is képesnek kellene lennie észrevenni, hogy...)

Nyomtatóbarát változat

472. Most még az ateistának is képesnek kellene lennie észrevenni, hogy a teremtés valami végtelen és nagyszerű rendeltetés felé halad, amelyet igazi lényegét tekintve az evolúció is feltételez. A végtelen rendeltetés és beteljesülés viszont egy végtelen bölcsességet vélelmez előtte, amely előkészít, vezet, megformál, oltalmaz és szentesít. Mélyen tiszteld akkor ezt a Bölcsességet és imádd a lelked gondolataival – ha nem tömjénillattal egy templomban –, és még akkor is, ha megtagadod tőle a végtelen Szeretet szívét és a végtelen ön-ragyogás elméjét. Ekkor, bár nem is tudod, mégis Krisna az, akit tisztelsz és imádsz.

 

Szavakon túl, túl a gondolatokon, a Legfelsőbb Jelenlét megmutatkozik és csodánkra késztet.

Óvakodjunk minden mentális konstrukciótól ami korlátoz és torzít. Törekedjünk tiszta kapcsolatot tartani.

1970. április 12.

magyar