60. (Nincsen halandóság. Csak a Halhatatlan az, aki meg tud halni;...)

60. Nincsen halandóság. Csak a Halhatatlan az, aki meg tud halni; a halandó sem megszületni, sem elenyészni nem tudna.
Lényünk magával viszi a mentális, vitális és fizikai tapasztalatát egyik életről a másikra?
Minden eset más és más. Minden az egyén különböző részeinek fejlettségi fokától függ, és hogy e részek mennyire vannak a pszichikus középpont köré szervezve. Minél szervezettebb a lény, annál inkább megmarad a tudatossága. Általánosságban kijelenthetjük, hogy minden személy magával hozza előző életeinek következményeit a jelenlegi életébe, anélkül, hogy megőrizné ezen életek emlékeit. Néhány nagyon ritka kivételtől eltekintve csak akkor jutsz hozzá az előző életeid emlékeihez, melyeket a pszichikus őriz meg tudatában, amikor egyesülsz a pszichikus lényeddel és teljesen tudatossá válsz róla.
Máskülönben még a nagyon érzékeny emberekben is csak töredékek, bizonytalan és félbemaradó emlékek vannak. Legtöbbször teljesen felismerhetetlenek és csak meghatározhatatlan bemyomásokként érzékeljük azokat. És mégis egy ember, aki tudja, hogyan lásson át a felszínen, észrevesz egyfajta hasonlóságot élete eseményeinek láncolatában.
1961. május 4.