152.-153. (Amikor az elménk az anyag befolyása alá kerül, akkor azt...)

152. Amikor az elménk az anyag befolyása alá kerül, akkor azt gondolja, hogy az anyag az egyetlen valóság; amikor visszahúzódunk az anyagtalan tudatba, akkor az anyagot egy álarcnak látjuk, és csak a létet érezzük a tudatban úgy, hogy azt megérinti a valóság. Akkor e kettő közül melyik az igazság? Nem tudom, Isten tudja; de az, aki mind a kettőt megtapasztalta, könnyen meg tudja mondani, melyik állapot a termékenyebb tudásban, melyik a nagyszerűbb és boldogabb.

153. Úgy vélem, hogy a anyagtalan tudat igazabb, mint az anyagi tudat. Mert az elsőben tudom azt, ami a másikban el van rejtve előlem, és ura is lehetek annak, amit az elme ismer az anyagban.

Hogyan képes az ember mindig megmaradni egy anyagtalan tudatosságban?

Nem képes, és nem is lenne jó, ha abban maradna.

Sri Aurobindo nem említi itt a tudatosságot, amely a szóban forgó két tudatosság (anyagi és nem anyagi), bármelyikénél magasabb, vagyis a szupramentális tudatosságot, amely tartalmazza az összes többit önmagában és ily módon mindent ismer a lény összes síkján. Ez az a tudatosság, amelyre törekszünk, ez az a tudatosság, amely megtanítja nekünk a teljes igazságot.

1969. szeptember 18.