173.-174. (A felindultság nyomása alatt egyszer még Vivekánanda is...)

173. A felindultság nyomása alatt egyszer még Vivekánanda is elfogadta azt a téveszmét, hogy egy személyes Isten elviselhetetlenül erkölcstelen lenne, és minden jó ember kötelessége lenne ellenállni Neki. De ha egy mindenható erkölcs-feletti Akarat és Inteligencia igazgatja a világot, akkor kétségtelenül lehetetlen Neki ellenállni; ellenállásunk csak az Ő céljait szolgálná, és valójában Ő szabná meg azt is. Nem jobb akkor, az elítélés és a tagadás helyett, tanulmányozni és megérteni Őt?

174. Ha meg akarjuk érteni Istent, akkor le kell mondanunk önző és tudatlan emberi mércénkről, vagy pedig meg kell nemesítenünk és egyetemessé kell tennünk azokat.

A megértés emberi módjának a világ szörnyen erkölcstelen, tele van szenvedéssel és rútsággal, különösen az emberi faj megjelenése óta. Így nehéz az emberi tudatosságnak elfogadni, hogy ez a világ egy személyes isten munkája lehet, mert az embernek úgy néz ki, mintha egy mindenható szörny munkája lenne.

De Sri Aurobindo hozzáteszi, hogy jobb, megpróbálni megérteni az elítélése helyett.

És a megértés legjobb módja biztosan a Legfelső Tudatossággal való egyesülés, ezáltal úgy látni, ahogy az lát, és úgy érteni, ahogy az ért. Ez minden bizonnyal az egyetlen igazi bölcsesség.

És a Jóga az egyesülés igazi módja a Legfelsőbbel.

1969. október 15.